2015. szeptember 22., kedd

II.évad 9.rész - Kellemetlen Meglepetés

Aloha Drágák!
Nagy nehezen ugyan, de sikerült hoznom részt. Sokkal rövidebb lett, mint szokott lenni, de ha ez vígasztal benneteket némileg akkor elárulok egy titkot. Új gépünk van, délelőtt pedig már le is töltöttem egy jó videó szerkesztőt ráadásul beteg vagyok szóval egész héten szabad vagyok.
Tehát nem sokára lehet számítani egy trailerre. ;)
Puszii <3

A rész zenéje: 
MNEK, Zara Larsson - Never Forget You

NiSzi xx




- Biztos ne kísérjelek el? - simítja egyik tenyerét arcomra.
- Zaynie, ne aggódj már ennyit - kuncogok megfogta kezét arcomon. - Eltudom intézni egyedül is.
- Vigyázz magadra! - nyom egy rövid csókot ajkaimra, majd hagyja, hogy elinduljak.
Vajon terhes vagyok? Végül is egyértelműen ugyan azok a jelek vannak rá, mint amikor Sorával voltam várandós. De lehet csak elrontottam a gyomrom. Ha még is terhes lennék... az csodás lenne. De nem vagyok biztos benne, hogy Zaynnek is az lenne. Tudom, hogy gyereket szeretne még, de ha ezt az újabb csöppséget elkell mondanom neki, akkor Sorát is. Így pedig az egész igazságot tudnia kell.
Belépve nőgyógyászom rendelőjébe csak még inkább ideges leszek. Nem vár senki így hamar bejuthatok, ami meg is történt, amikor pillanatokon belül kijött az orvos és behívott engem nagy mosollyal arcán.
- Nos? - fordul felém immár a rendelőben, ugyanazzal a vigyorral.
- Sokszor szédülök, nagy az étvágyam, aztán hirtelen hányinger. Egyszóval olyan, mint amikor az első gyermekemmel voltam terhes.
- Ultrahangon megnézem és meglátjuk valóban az e - bólintok majd már fel is fekszem az ágyra, amint azt kéri. A kissé hideg zselét most is felkente hasamra, mint azt négy éve tette az akkori orvosom. Kis idő múlva pedig már a monitoron volt az, hogy valóban új kis pocaklakó van-e a hasamban.
- Nos, Miss Weyble, örömmel közlöm, hogy maga terhes. Gratulálok! - mosolyog rám az orvos.
- Köszönöm! - motyogom mosolyt erőltetve magamra.
Nem tudok mit kezdeni ezzel. Vagyis teljesen egyértelmű, hogy elvetetni nem fogom. Nem lennék rá képes és Zayn sem bocsátaná meg nekem, ha megtenném. Így hát maradt az, hogy elmondom az igazat. Félek Zayn reagálásától, de tudom, hogy mennyire akart, illetve akar egy gyereket tőlem. Igaz Sora is az ő kislánya, de nála nem láthatta az elmúlt három évet.
Kilépve a kórházból ismerős tekintet vettem észre pár méterrel távolabb. Ijesztő tekintete, amitől egykor elolvadtam most félelmetes volt számomra. Félelmemet észlelve gúnyosan mosolygott rám, akárcsak, mint négy éve. Szinte futva tettem meg azt a pár métert a kocsimig is hazáig meg sem álltam. Kissé nyugodtabban nyitottam be a lakásba és erőltettem magamra mosolyt.
- Na, mi volt? - néz rám csillogó tekintettel El.
- Igazam lett, amit mondtam - vonok vállat, de El tudta, hogy ez igazából mit is jelent. - Vagyis semmi bajom nincs - nézek Zaynre, aki megkönnyebbülten sóhajt, de még mindig gyanakvóan méreget.
- Még szép, hogy semmi bajod! Nem lehet semmi baja az első számú koszorús lányomnak! - idegeskedik Nath miközben idegesen szólal bele telefonjába.
- Peter. Biztos, hogy elakarod venni? - sétálok a kanapéhoz felvont szemöldökkel.
- Teljesen! - forgatja szemeit bátyám majd Zayn felé fordul. - És te biztos vagy benne, hogy elakarod venni a húgom? Csak mert ha ebből válás lesz, esküszöm, hogy minimum megverlek! - néz teljesen komolyan szegény jövendőbelimre.
- Most el kéne menekülnöm, vagy azt mondani, hogy természetesen nem lesz válás? - vonja fel egyik szemöldökét Zayn.
- Ajánlom, hogy az utolsót tedd - hajolok hozzá egy csókra.
- Kicsik is vannak itt! - szólal meg Louis eltakarva saját szemeit. Nevetve nézek a szintén nevető Sorára, aki aztán átmászik mellém.
- Jelentették a mai programokat - Nath telefonjával kezében lép elénk. - Neked egy koncert, majd stúdió. Nektek két interjú és egy koncert az este - mutat először rám majd a fiúkra.
- Paullal mikor tudok beszélni? Azt esetleg nem mondta? - Eleanor sokat tudó pillantással ajándékoz meg, tudja, hogy a várandóságomról fogok vele beszélni.
- A koncert után.
- Oké.

***


- Na, ne! Ő meg mit keres itt? - fújok egyet idegesen, amikor apámat látom meg az öltözőm ajtaja előtt.
- Anyuci, miért nem ismerhetem meg a nagypapit? - kérdi a kezemet szorongató Sora.
- Mert olyat tett kicsim, amit anyu nem fog neki megbocsátani. Egyszer majd elmesélem és akkor meg kell nekem ígérned, hogy azt, amit ő tett sosem fogod tűrni, hogy megtegye bárki is - felelek, miközben leguggolok elé. Nagy barna, kerek szemeivel néz, rám majd bólint és ismét apám felé néz.
- Anyuci menjünk - mondja nagyon halkan Sora, amikor ismét rám néz. Felállok, és kérését teljesítve megyek határozottan az öltözőm felé.
- Nina... - szólít meg lágyan apám, de én végig sem hallgatva nyitom ki az ajtót. - Csak hallgass meg! - áll be elém így lehetetlenné téve, hogy bemenjek.
- Minek? - emelem fel ölembe Sorát. Apám a nyakamba kapaszkodó kislányra néz mosolyogva majd ismét rám.
- Szia, Sora! - néz ismét Sorára, de ő nem mond, semmit helyette nyakamba temeti arcát.
- Hagyj békén minket! - szólok rá idegesen majd kissé neki menve vállának sikerül bemenni az öltözőmbe. A kislányt leteszem az öltözőben található kanapéra, helyet foglalok mellette és telefonomat elővéve tárcsázom bátyámat.
- Nem éppen alkalmas - szól kissé idegesen.
- Miért?
- Natalieval összevesztünk és most őt keresem. Sürgős, amiért kerestél?
- Ohh, értem. Nem, semmi fontos, keresd csak Nathot - erőltetek magamra nyugalmat és egy kis jó kedvet. Peternek megkell keresnie Nathot és kikell békülniük akármin is vesztek össze. Nem sokára összeházasodnak, egyszerűen nincs olyan, hogy összevesszenek.
- Rendben, szia!
- Szia! - ahogy kinyomtam ismét a névjegyek között nézelődök. A fiúknak interjújuk van, tehát tőlük senkit nem hívhatok. Nath is kilőve. Eleanor. Róla nem tudok semmit, hogy mit csinálhat.
- Sose hívsz koncert előtt. Baj van? - köszön, amikor felveszi a telefont.
- Csak egy iciri-piciri.
- Mi történt? Egyáltalán normális, hogy koncertezel ilyen állapotba? - suttogja utolsó mondatát. Tehát a fiúkkal van, többek között Zaynnel.
- Itt van az apám. És igen most még normális, de nyilván megint visszakell vonulnom jó időre. Talán lehet hagynom, kéne már ezt a dolgot. Úgy értem az éneklést - sóhajtok tekintetemet pedig a babáját fésülő Sorára vezetem.
- Őrült vagy. Már miért kéne abba hagy...
- Nina az? - hallom meg a háttérből Zayn hangját, így félbe szakítva barátnőmet. - Nem szokott koncert előtt hívni. Történt valami?
- Ott van az apja - válaszol neki El.
- Oda megyek!
- Szó sem lehet róla! Neked most itt a helyed, interjútok lesz! Majd én odamegyek - ezzel meg is szakadt a vonal. Tehát akkor ezt megbeszéltük. Vagyis inkább ők. Amíg Eleanorra vártam bejött a sminkes, hogy elkészítse a sminkem, amin épp, hogy csak igazítani kellett. Igazán jól sminkelek, nem igazán kell már a sminkesek segítsége.
- Hogy lehet, hogy sosincs nyugalom az életedbe? - lép be az ajtón El sóhajtva egyik kezében táskája, míg másikat csípőjére helyezi.
- Ilyen a természetem. Vonzom a bajt - tárom szét karjaim.
- Erről leszokhatnál! - forgatja szemeit. - Szóval. Mikor közlöd a jövendőbeliddel a tényt, miszerint terhes vagy, és újból tőle? - ül le a kanapéra, mire Sora mellé mászik és átöleli őt.
- Fogalmam sincs - sóhajtottam fejrázás közben. - Jó lenne minél hamarabb, de még se nyöghetem oda neki, hogy "Hé, terhes vagyok. Ja, és az első gyerekem is tőled van." Ugyan, végül is ezek olyan dolgok, amiket csak úgy odamondhatok bárkinek is - kissé talán idegesebben válaszoltam a kelleténél.
- Nina. A fogadott húgom vagy. Sőt, többnyire már az anya szerepét is elkell játszanom nálad. Éppen ezért nem fogom hagyni, hogy egyrészt eltitkold ezt és megint elmenekülj. Másrészt pedig azt sem, hogy sokáig húzd vagy bármit elronts. Tehát lenne egy ajánlatom. Egyezünk meg abban, hogy amint elkezd nőni a pocakod, vagyis körülbelül három-négy hónap múlva, szóval, ha még akkor sem mondod el Zaynnek, hogy állapotos vagy akkor én fogom. Nem mintha vak lenne, és nem venné észre ő maga.
- Gonosz vagy, de igazad van, és benne vagyok - sóhajtok.
- Csodás - csapja össze tenyereit, s feláll. - Nos, mivel amíg te koncertezel és stúdiózol, na meg beszélsz Paullal, addig a fiúk simán lerendezik a két interjút. Úgy, hogy Sorával elmegyünk sütizünk aztán hazaviszem az apjához.
- Rendben. De vigyáz rá! Itt az apám is és délelőtt láttam Christophert is. Nem akarom, hogy bármelyikük közelébe is kerüljön.
- Vigyázok rá! - mosolyog rám megnyugtatóan. - Köszönj el anyutól, aztán elmegyünk sütizni - hajol le Sorához, aki máris felém tart mosolygós arccal. Megígértettem Sorával, hogy szót fog fogadni Eleanornak aztán útjukra engedtem őket, mivelhogy sok időm már nekem se volt.
  Nem tudom mit is kéne, hogy tegyek. Visszavonulni vagy megint várni pár évet, amíg ismét vissza tudok kerülni ebbe a világba. Ha az utóbbi is lenne, már nem lenne olyan egyszerű. Sokat tettem, hogy egy egész világ megjegyezzen, nem akarom pár év múlva az elejétől kezdeni. Túl sokat tettem már le ezért. Viszont folytatni sem folytathatom sokáig, éppen hogy a gyermekem egészségéért. Lehet vissza kéne vonulnom már, de ez az egész túlságosan az életem részévé vált.
- Paul, beszélnünk kell! - kapom el menedzserem karját, amikor meghallgatta azt, amit a stúdióban ma felvettünk.
- Mond Kicsi lány - mosolyog rám. Becenevemet hallva elmosolyodom, régen volt már, hogy így hívott.
- A helyzet az, hogy terhes vagyok ismét. És megint Zayntől. Nem volt még alkalmam elmondani mindent, de gondolom hallottad már, hogy Zayn megkérte a kezem, amire természetesen igent mondtam. És bár tudom, hogy ezzel lőttek az egész karrieremnek, nem tudom, hogy utána folytatnom kéne-e. Hiszen az sem biztos, hogy Zayn mellettem akar majd maradni, főleg, hogy így hírtelen két gyereket is a nyakába akasztok - sóhajtottam fel a végén.
- Jesszus, Ní tanuljatok meg védekezni - dörzsöli meg arcát fáradt tekintettel nézve rám. Nem kellett volna, de megmosolyogtatott az első véleménye így hirtelen. - Egyelőre legyünk túl azon, hogy elmondasz mindent Maliknak, hogy aztán Mrs.Malik lehess, aztán majd beszélhetünk a többiről - legyint egyet ezzel tudtomra hozva, hogy semmi kedve most erről beszélni, vagy csak nem jutott semmi ésszerű az eszébe jelenleg.
- Rendben - sóhajtok és csakúgy, mint menedzserem én is hazafelé veszem az irányt. A parkolóban már csak az én fehér Mercedesem és egy másik fekete autó parkol. Kicsit késő van és be is sötétedett, így inkább sietősebbre vettem az utamat. Amint kiparkoltam észrevettem, hogy a másik autó is így tesz. Őszintén szólva megijedtem. Lehet, kissé paranoiás vagyok. Kerülő úton kezdtem el menni, és ahogy észre vettem sikerült is elkerülnöm akárki is volt eddig a nyomomba. Nem tudtam, hogy most Zayn a lakásán van, vagy a közös házukba szóval inkább felhívtam.
- Merre vagy? - szól bele, amint felveszi.
- Már úton. A srácokkal vagy, vagy a lakásodban?
- A srácokkal.
- Máris ott leszek - majd kinyomom. Pár perc után a közös ház előtt parkolok le és sietek be a házba. Táskámat, amibe a ruhák, amikbe koncerteztem és stúdióztam ledobom, miközben megyek be. Ez összesen körülbelül öt ruha kollekció.
- Megjöttem - sóhajtok fáradtan és elterülök a kanapénak azon részén, ami nincs elfoglalva még.
- Fárasztó volt? - vonja fel szemöldökét mosolyogva Louis.
- Régen simán lenyomtam ezeket és nem voltam fáradt. Komolyan kijöttem a gyakorlatból, olyan, mint régen a legelején - dörzsölöm meg arcom mondandóm végén.
- Vagy öregszel.
- Dehogy öregszem! Te vagy huszonhét éves, nem én! - fonom, össze karjaim miközben feljebb ülök.
- Beszéltél Paullal? - szólal meg Eleanor, mielőtt Louval elkezdtünk volna veszekedni.
- Igen - bólintok.
- Miről? - kérdi értetlenül Niall.
- Nem kell mindenről tudnod - kacsintok, rá majd felkelek. - Zayn?
- Emeleten - mutat a lépcső felé Harry. Elmotyogok egy köszit, majd felmegyek jövendőbelimhez. Azt hittem a szobájában fogom találni, de nem volt ott. A másik ötletem a konyha volt, imádnak együtt enni Sorával. Csodálom, hogy felfelé jövet nem vettem észre őket és a többiek se, hogy ők lent voltak.
Lesiettem, igazam is volt a konyhában voltak. Viszont, ami lent fogadott, hihetetlenül aranyos pillanat volt. Zayn a gáztűzhelynél főz valamit, másik kezében pedig Sora van, aki apja vállára hajtja fejét. Csenden mögéjük osontam és Zayn másik oldalánál átöleltem a derekát, míg nyakára egy puszit nyomtam.
- Megjöttem - suttogom, ő pedig mosolyogva fordítja felém fejét.
- Szia! - suttogja, majd megcsókol. - Sora már nem bírt megvárni - suttog, míg jobban felém fordul így láthatom, hogy lányunk már alszik.
- Felviszem a szobájába. Máris jövök - mosolygok, majd átveszem tőle óvatosan a kicsit és felviszem a szobába, ami jelenleg az övé. Óvatosan teszem az ágyába és takargatom be gondosan. A kislámpát, mint mindig most is égve hagyom neki, maciját mellé helyezem, és már sietek is le Zaynhez. Amint leérek, hátulról ölelem át a még mindig főző Zaynt, s fejemet lehunyt szemekkel izmos hátára hajtom.
- Mi jót csináltál ma? - fordul felém mosolyogva.
- Koncert és stúdió. Kicsit fárasztó volt, nem vagyok már hozzászokva - vonok vállat. Felülök a pultra Zayn pedig elém áll.
- Vagy csak öregszel - mondja visszafojtott nevetéssel. Sértődötten ütök mellkasára, amivel persze nem sokat értem el. Nem vagyok olyan erős.
- Nem vagyok öreg! Te vagy az öt évvel idősebb szóval inkább meg se szólalj.
- Más huszonkét éves is az esküvőjét tervezgeti?
 - Nem tudom, sosem volt velem egyidős barátnőm. Csak El volt mindig és most már Nath - vonok vállat. - De ha mégis tervezgetik a lányok ennyi idősen az esküvőjüket, egyet tudnod kell. Akkor is én vagyok közülük a legboldogabb - mosolygok rá. Zayn arcán nagy mosoly terül el, majd lassan közeledni kezd. Szinte idegtépően lassan hajol közelebb, de tűrök. Végig szemeimbe néz, ahogyan én is övéibe ám néha ajkaira is téved a tekintetem, orrunk már összeér, de még most sem csókol meg. Kezemet lassan felvezetem oldalánál egészen tarkójáig, ahol végül magamhoz rántom. Lágyan csókol végig, egyik kezét hajamba vezeti, míg a másikat csípőmön tartja. Lassan, nagyon lassan szakadunk el egymástól. Homlokát enyémnek dönti, s arcomon végig simít.
- Ezt sose fogom megszokni - nevetek kínosan, piruló arcomat nyakába fúrva rejtem el.
- Azt hiszem én se - kuncog, és kicsit eltávolodik tőlem. - Te leszel a legszebb menyasszony - néz rajtam végig csillogó szemekkel.
- Ugyan - nevetek elfordítva tőle fejemet. - Valld csak be Malik, hogy van nálam szebb lány is - forgatom szemeimet mosolyogva. Tudom, hogy ez így van, de azt is tudom, hogy ő ezt sose vallaná be.
- Lehet, de nem vagyok ezekkel már tisztában. Tudod, négy éve nem nézek senki másra - csókol homlokon. - Nekem te vagy a legszebb - néz mélyen szemembe.
- Túl sokszor jövök zavarba melletted - temetem arcomat tenyereim közé, zavartan nevetve. Zayn elneveti, magát majd kezeimet lehámozza arcom elől és mind két tenyerembe belepuszil. Ilyen és ehhez hasonló gesztusai azok, amikkel a legjobban tudja érzékeltetni velem, hogy mit is érez.
- Zayn - váltok át komolyabbra. - Délelőtt az orvos... - szavamat a csengő hangja zavarta meg. Mint valami vészcsengő, nálam is bejelzett. Nem vagyok még kész elmondani Zaynnek az állapotomat.
- Kinyitom - mondom, és már sietek is. Kár volt.
- Hello Édesem!

6 megjegyzés:

  1. Amikor már meglátta tudtam belefog köpni a levesbe az a fasz!
    Mit akar Nina apja? Ez még mindig érdekel!
    Sora és Zayn!*-*😍😍😍😍😍😍😍
    Zissy nem tudom a Zissy jobb tudom már mindegy, hogy Zina, Zissy, de na :)
    Imádollak asszony azt gyógyulgass! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Óó még nem tuod a folytatást, hogy mik lesznek itt. :D
      Majd az is kiderül ;)
      A Zissy tényleg jobban hangzik egyébként. :D
      Imádolljál asszonykám, én is téged, és igyekszem gyógyulgatni. :D <3
      Puszi <3
      NiSzi xx

      Törlés
  2. Uuu, annyira...huuuu...felpörögtem :D én Christopher re tippelek, aki az ajtóban állt. Remélem hamar hozod a részt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik! :3 :D
      Nem árulok el semmit, de hát tudni lehet, hogy mindent csak tele drámákkal csinálom így nyilván valaki nem várt személy lesz ;)
      Amint tudom hozom a részt! ;)
      Puszi <3
      NiSzi xx

      Törlés
  3. Imádom! *-* Siess a következővel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett! :* <3
      Igyekszem a kövivel! :*
      Puszi <3
      NiSzi xx

      Törlés