2016. február 14., vasárnap

II.évad 20.rész - Elszárnyaló álom


Peoples!
Itt is lenne az újabb évadzáró! Olyan mintha még csak most raktam volna ki az 1.évad évadzáróját és már most rakom is a következőt. 
Ez alatt az újabb évad alatt sokkal többen lettetek. Köszönöm az azóta újabb 25 rendszeres olvasót, és a közel 27000-rel több oldalmegjelenítést! <3 
Sok-sok pussz 

A rész zenéje: 
Major Lazer - Powerful 


- Meddig halasszátok az esküvőt? - kérdi türelmetlenül Rea, aki egy esküvői katalógust nézett. Mostanában ilyeneket néz, valószínűleg Harrynek akar jelezni.
- Nem tervezek az esküvőmön megszülni - forgatom szemeimet.
- Majd ha Enrique megszületett - felel kedvesebben Zayn. Nos, igen. Megvan mi lesz a neve. Ha kisfiú, akkor Enrique, már csak Peter művészneve miatt is. Ha kislány, akkor Norah, anyu miatt. Érdekes, hogy ezt az ötletet Zayn hozta fel. Persze tetszett mind kettő ötlet így nem bántam.
Az esküvőt még eltoljuk, hiszen pár hét és elméletileg szülök. Nyári baba lesz a mi kis csöppségünk, és Sora szülinapja is lassan eljön.
- Lassan két éve, hogy visszajöttetek - motyogja halkan fülembe Zayn. Elmosolyodom, hogy erre emlékezett.
- Nem gondoltatok arra, hogy elkezdjétek szervezni az esküvőt, hogy a szülés után hamar össze házasodjatok? - néz rám egy pillanatra Rea, majd ismét a katalógust.
- Na, jó. Mi ez a nagy esküvő mánia nálad? Harry megkérte a kezed? - tárja szét karjait Zayn viccelődve. Rea elpirulva mosolyog és fordul vissza eddigi tevékenységéhez.
- Megkérte a kezed? - kiáltok fel meglepetten, idegesen. Rea nem válaszol, csak alsó ajkába harap. - Tizenhat éves vagy az isten szerelmére - kezdem kioktatásom, de El hamar rám szól.
- Ne te akard erről kioktatni.
- De Chris nem tíz évvel idősebb volt - kapom barátnőmre a tekintetem. Eleanor tartja a szemkontaktust, még ha a tekintetemmel ölni is tudnék.
- Menekülj Styles - mondja halkan Louis. Őt szórakoztatta ez az egész.
- Nem fogok - rázza a fejét Harry, tűrve pillantásomat. Idegesen állok fel egy idő után és megyek a konyhába. Akármennyire is ismerem Harryt, a házasság még korai. A csaphoz megyek, hogy töltsek magamnak vizet, de a hasamba fájdalom nyilall. Csak a szokásos görcsök gondolom. Viszont most ez erősebb, és hosszabb.
- Nina - jön be sóhajtva Harry, de mikor látja, hogy a pultba kapaszkodva veszek, mély levegőt megakad benne a mondandója. - Hé, Nina - siet hozzám aggódva. - Nina - néz rám ijedten.
- Zaynnek szólj - veszek mély levegőt, míg ezt kimondom. Harry Zaynnek kiabál, aki Harry hangján hallhatta a kétségbeesést, ugyanis pár másodperc múlva már ott is volt.
- Nina - szól ő is, majd mellém siet.
- Kórház. Most! - szólok erősen lehunyt szemekkel. Zayn segített kimenni a kocsiig, ahonnan pedig a kórházba hajtott.


Öt óra elteltével Zayn mellettem van a kezemben pedig Enrique Malik alszik. A mi aranyos kisfiúnk.
- Megérte ezért a pillanatért az a négy év szenvedés? - kérdi halkan Louis, mikor Zaynért jött. Louis nem nekem célozta a kérdést, ezt abból is tudom, hogy amilyen halkan mondta.
- Teljes mértékbe - feleli mosolyogva Zayn. Ők azt hiszik nem hallottam ezeket, pedig de. És egyet értek Zaynnel. Az a négy év, amíg Barcelonába voltam borzalmas volt. Sora születése és első pillanatai aranyosak, és boldog dolgok voltak. De Zayn nélkül nem volt az igazi. Most viszont itt volt végig. Mellettem volt és lesz is. Még jó sok ideig.
   Egy év elteltével kezdtük el szervezni az esküvőt. Nath segített sok dologban, főleg mivel ő volt a szervezőm. Rea és Harry összeházasodtak pár hete, akármennyire is nem tetszett ez a dolog, de megtörtént. Még most is túl fiatalnak gondolom Harryhez. A családban is sokan így gondolták viszont már csak kíváncsiságból eljöttek az esküvőre. Persze, engem sem néztek jó szemmel, hiszen én voltam az, aki sokáig titkolta, hogy ki is valójában, még ha ez már két éve is volt. Nem mintha engem valójában érdekelt volna valaha is mások véleménye. Akkor érdekelt egyedül, amikor Californiában voltam a fiúkkal és akkor valamiért megfelelni próbáltam nekik. Azt hiszem akkor volt az, hogy elkezdtem változni. Az, amikor már elkezdett leomlani az a fal, ami körülöttem volt. Ami teljesen leomlott mikor Zayn először megcsókolt. Amikor visszarántott magához, abban a mosdóban. Imádtam, hogy képes volt elfeledtetni velem a külvilágot.
 Gyönyörű és nagy ruhám, körül ölel, miközben Sora csodálattal néz rám. Hajam tökéletes kontyban van, már csak arra készen állva, hogy este kiengedjem. Magas sarkúm jól megy ruhámhoz, ugyanúgy fehér. Sminkem sokkal visszafogottabb, mint amit akkor használtam, amikor a maszkot hordtam, vagy éppen egy-egy koncertemen.
Kislányom előttem áll, csillogó barna szemekkel, hasonló nagy ruhácskában, mint nekem van, csak rózsaszínben. Haja be van fonva, néhány rakoncátlan göndör tincs kilóg, de nem zavarja. Sőt, tetszik neki.
- Gyönyörű vagy - súgja fülembe, a derekamat ölelő karok gazdája.
- Kint szokás várni, nem pedig meglesni a menyasszonyt - nézek rá a nagytükörből.
- Nem tudtam várni - puszil bele nyakamba. Tudja, hogy ezt mennyire imádom. Érdekes, hogy sose hagytam ezt csak is neki.
- Meg kéne szoknom már, hogy sose csináljuk úgy, mint más emberek.
- Abba mi a pláne? - kuncog nyakamba. Teljes mértékben az ellentétét tesszük, mint a többi ember. Kezdve azzal, hogy az elején én csavartam a dolgokat így nem mondhatom normálisnak azt sem, amikor vele és az egyik legjobb barátjával voltam együtt. Majd lefeküdtünk, de úgy, hogy akik nem is voltak rendes pár, hisz akkor én én voltam, Zayn pedig Sisivel volt együtt. Ezt, ha másképpen nézzük, akkor viszont teljesen érthető, amikor Sisi voltam akkor én voltam, tehát csak nézőpont kérdése. Majd a terhesség, amit én nem közöltem vele, vagy vetettem el, helyette elmenekültem évekre. Évekig még csak nem is beszéltünk, majd mikor újra találkoztunk mindent ott folytattunk ahol abba hagytunk annyi különbséggel, hogy komolyabban gondoltuk. Hiszen a lányom az oldalamon volt, akiről ő nem tudott, hogy az övé. Még egy terhesség, amit ugyan nem tudom miért, de titkoltam az elején. Egy év kóma Zaynnek, amit ha úgy vesszük én azalatt megcsaltam. De, persze ez is csak nézőpont kérdése. Még egy kisbaba, egy csodálatos kisfiú. És csak ez után az esküvő, ami előtt a leendő férjem meglesett. Azt hiszem, eléggé másképpen csinálunk mindent, mint mások.
- Jobb, ha mész - suttogom felé fordulva.
- Igenis, Ms.Malik - hajol közelebb, de én mosolyogva húzódok el tőle. Kérdőn néz rám, de jó kedve nem csillapodott.
- Legközelebb akkor csókollak meg, ha valóban Ms.Malik leszek - mosolygok rá, mire ő tökéletesen beállított hajába túr, mosolyogva sóhajt.
- Ilyenkor is képes vagy kikészíteni
- Tudom. Én pedig ilyenkor is élvezem - mosolygok, míg visszaállítom eredeti állapotába a haját.
- Már, hogyne élveznéd - kuncog. Közelebb hajol, még egyszer megpróbálva a csókot, derekamat ölelve, de most is elhúzódtam.
- Kibírod azt a pár órát - súgom és arcára adok puszit. Feladva sóhajt és megy ki. Visszafordulok még egyszer ellenőrizve, hogy tökéletesen nézek- e ki. Mindig is a tökéletes külsőre törekedtem, ez az esküvőmön sem fog változni.
- Olyan szép vagy - néz rám Sora csillogó tekintettel. Barna szemeibe nézek és már nem is érdekel, hogy tökéletes leszek-e vagy sem. Jelenleg csak Sora számított.
- Te még gyönyörűbb vagy Picur - guggolok le elé, ő pedig nyakamba kapaszkodik.
- En, hol van? - kérdi mosolya pedig szélesebb lesz, ahogy öccse felől érdeklődik.
- Rea és Harry vigyáznak rá.
- Megkeresem őket - szalad ki a szobából.
- Na, készen állsz? - a hang irányába fordulok. Eleanor mosolyogva néz rám, amit viszonzok.
- Igyekszem

~ 10 évvel ezelőtt ~

Csak egy verseny. Egy verseny csupán, ami Londonban zajlik le, nem más. Felmegyek a színpadra, táncolok és megvárom az eredményeket. Teljesen más, mint amikor egy otthoni kávézóban, vagy a táncteremben táncolok. De, még mennyire, hogy más. Olyankor nem pontozzák a mozgásod, a koreográfiád. Nem néz rengeteg ember, akiknek figyelmét csak te kapod.
- Rendben vagy? - teszi vállaimra kezeit Peter. Nem szólalok, meg csak bólintok.
- Izgulok - motyogom.
- Jó leszel - biztat, amire csak halványan mosolygok. - Még megtudlak nézni, de aztán rohannom kell - húzza el száját. Nem tudom pontosan hova siet ennyire, de reménykedem, hogy sikerül majd haza jutnom.
- Persze, oké - bólogatok, hogy értem. Épp, hogy megöleltem őt, már hívtak is a színpadra. A zene elindult onnantól pedig nem foglalkoztam semmivel csak a tánccal. Igyekeztem, mindennél jobban próbáltam jó lenni, hogy tovább kerülhessek. Talán sikerült. Mire lementem a színpadról Peter valóban eltűnt, de már kevésbé aggasztott. Utánam egy csapat következett, ahol az egyik fiú rám kacsintott. Mint, ha érdekelne. Chris próbál behálózni egy ideje, aminek kezdek engedni. Hátul, egy fotelben foglaltam helyet és vártam az eredményhirdetésre. Már csak négy táncos maradt hátra, amikor észrevettem, hogy az egyik VIP részlegben lévő lány sokszor felém nézett és minden bizonnyal megindult volna, ha a barátja nem tartja vissza. Később már nem foglalkozva barátjával, sétált hozzám és állt velem szembe mosolyogva. Idősebbnek nézett ki, mint én bár az nem nehéz, figyelembe véve, hogy a legfiatalabb versenyző vagyok a tizennégy évemmel. Háta közepéig érő barna haja hullámosan omlott vállára, kinézetén látszódott, hogy nem táncos, de nem is csak egy egyszerű néző.
- Szia - szólal meg. Visszaköszönök egy bizonytalan mosoly kíséretében. - Nina vagy igaz? Nagyon tetszett, ahogy táncolsz, szuper vagy! Eszméletlen, hogy ilyen fiatalon ilyen tehetséges vagy. Jajj, mellesleg Eleanor Calder vagyok - nyújtja kezét a már kissé bepörgött, nálam idősebb lány. Kissé furcsán nézve rá, bólintok. - Szóval. Mit csinálsz a verseny után?
- Haza megyek - vonok vállat, mire ő összeráncolt szemöldökkel néz rám.
- Hol élsz?
- Holmes Chapel
- Nem engedlek haza ilyen későn! Van egy odavalósi barátnőm, ha gondolod, ő haza tud vinni, de nálam is töltheted az éjszakát. Gemma Styles a barátnőm, talán ismered.
- Nem ismerem - rázom a fejem.
- Mindegy - int le gyorsan. - Szóval ő haza tudna vinni, de ha van, kedved eljöhetnél Gemmával és velem bulizni - néz rám csillogó szemekkel. Menjek haza egy idegen lánnyal, és töltsem otthon az éjszakát. Vagy maradjak és két teljesen idegen lánnyal bulizzak, akik nyilván jó pár évvel idősebbek nálam.
- Azt hiszem, maradnék - mosolygok rá, míg felállok.
- Ez a beszéd - kacsint rám. Az eredményhirdetésig sokat beszélgettünk, megtudtam, hogy a fiú, aki vele volt a barátja, de neki el kellett mennie. Eleanor modell, pár éve kezdett bele a modellkedésbe.
A versenyen bronz helyezetet értem el, amihez Eleanor gratulált és persze elmentünk megünnepelni ezt. Anyunak szóltam, hogy holnap megyek és, hogy milyen helyet értem el, majd telefonomat kikapcsoltam mikor megérkeztünk Eleanorhoz. Kölcsön adott egy ruhát, ami pont jó volt, mivel amiben voltam az jobban táncos ruha volt, abban pedig nem előnyös, elmenni bulizni. Később a buliban Gemmával is megismerkedtem, mint kiderül Eleanor barátja és Gemma öccse egy bandában játszanak. Mind két lány nagyon színpatikus, hiába a négy és kilenc év korkülönbség. Persze próbáltak rávenni, hogy én is lazuljak el és igyak egy kicsit, aminek elsőnek ellenkeztem, de egy idő után engedtem. Gemma, amikor már igazán sokat ivott arról kezdett beszélni, hogy mennyire összeillenék az öccsével, Eleanor azonban leintette, hogy nincs igaza. Hajnalodott már, amikor én, mint a legjózanabb kiszedtem Eleanorból a címét és hívtam egy taxit magunknak. Gemma még betudott menni a házba saját maga, majd a kanapé egyik részén eldőlt és el is aludt. Eleanor szintén így volt.
   - Komolyan életembe nem fájt még ennyire a fejem - fogja a fejét El, mikor felkelünk délután.
- Minden buli után ezt mondod - inti le Gemma, rajta is meglátszik az előző éjszaka. - Szóval Aranyhaj - fordul felém. Becenevemet még este ragasztotta rám, hosszú, hullámos hajam miatt. - Nem sokára indulhatunk, elviszlek, úgyis haza kell mennem már nekem is.
- Köszi - bólintok mosolyogva. Gemma elmegy, én pedig Eleanorral beszélgettem. Megadta a telefonszámát, ahogyan én is, és megbeszéltük, hogy egy hét múlva újra találkozunk.
- Ní, keresnek - szól El, amikor átöltöztem a tegnapi ruhámba, és telefonommal kezembe jön.
- Köszi! - mosolygok, majd felveszem az ismeretlen hívót.
- Jó napot, Nina Weyblét keresem - szól bele egy női hang.
- Én vagyok az.
- A tegnapi verseny miatt keresem. Lenne egy úr, aki leszerződtetne magával. - állam a padlót súrolta, de összeszedtem magam és mosollyal ajkaimon válaszoltam.
- Értem.
- Egy óra múlva megoldható lenne, hogy a tegnapi helyszínre jöjjön?
- Persze, természetesen.
- Viszhal - elköszön a nő majd én is, és El felé fordulok.
- Na, mi az?
- Leakarnak szerződtetni velem - nézek rá csillogó szemekkel. El, mindent tudóan mosolyog, majd gratulál és elrohan keresni nekem egy újabb ruhát. Nem az én kategóriámban adott ruhát, hisz én inkább az hip-hop tánchoz ugyanolyan fajta ruhát szoktam felvenni, de Eleanor ennek az ellenkezőjét adta. Csipkés oldalú fekete ujjatlant adott és egy rövidnadrágot. Cipőt is akart adni, de az már igazán nem kellett. Hajamat, mint mindig kiengedve hagytam, majd Eleanor elvitt a helyre. Végig elégedett mosoly volt ajkain, amit nem tudtam hova tenni.
- Paul Higgins - nyújtja kezét a férfi, amikor megérkezem.
- Nina Weyble - kezet rázok vele és miután ő a színpad felé mutat, én megindulok oda. A tegnapi táncot adtam elő, őszintén örülök, hogy az éjszaka végül kevesebbet ittam, mint amennyit a lányok kínáltak. A férfi három éves szerződést ajánlott fel, hogy állandó táncos legyek egy fiú bandának. Mielőtt felmentem a színpadra El ölel magához.
- Na, készen állsz?
- Igyekszem.

A jelenben


- Nem sokára feleség leszel. Nem ijesztő? - fogja meg mind két kezem El, velem szembe állva.
- Nem - rázom fejemet mosolyogva. - Lényegében nem változik semmi. Ugyanúgy fogom szeretni Zaynt, ahogyan a gyerekeket is. A gyerek vállalás miatt nem kell félnem, azzal már elkéstem - nevetek fel. - Talán annyi változás, hogy a karrieremről teljesen le kéne mondanom már.
- Nem nagy veszteség? Lemondani arról, amiért kamaszkorod óta annyira küzdüttél. - ráncolja szemöldökét értetlenül. Ha lenne gyereke, megértené.
- De, igen. Hatalmas veszteség, igazából. Viszont megéri. - mosolygok. Elsőnek is a tánccal igyekeztem karriert csinálni, és bár visszautasítottam anno, Paul szerződését a táncolással mégis erősködött, hogy a kapcsolatot tartsuk. Tartottuk is, majd aztán valahogy nem is emlékszem miként, de hallott énekelni. Onnantól kezdve pedig nem a táncolás volt már csak az életem. Egészen hét évvel ezelőttig. Utána már csak Zayn volt. Már akkor kezdtem hanyagolni a karrieremmel való küzdést, nem érdekelt. Nem érdekelt, ha nem leszek híres, nem érdekelt, ha ezekkel nem megyek semmire. Csak Zaynt akartam, hogy mellette lehessek és, hogy együtt legyünk.
- Remélem, tudod, mit csinálsz - rázza fejét feladva, nevetve Eleanor. - A házasság csak egy papír - von vállat.
- Persze, akkor azért vesztetek össze az esküvő és egyéb butaságok miatt Louissal. - forgatom szemeimet, de ő nem reagál csak egy mosollyal.
- Akkor is csak egy papír és egy szép gyűrű. Ha szereted Zaynt, akkor is mellette maradsz, ha nem vagytok házasok. Már pedig mellette maradsz. Nem a gyerekek, de még csak nem is a házasság miatt.
- Kettőnk közül, azt hiszem Zaynnel fontosabb ez. Tipikus pasi.
- Menj, már vár rád - súgja, és biztatóan megszorítja mind két kezem, amiket eddig is fogott.
- Köszönöm! - súgom, míg magamhoz ölelem. Elengedem barátnőmet, majd apuhoz sétálok, aki az ajtóban várt. Elmosolyodik, mikor meglát. Szorosan ölelem meg, míg ő vigyáz ruhámra és hajamra, engem most nem érdekel. Elindulunk lefelé a lépcsőn, majd át a kis kerten. Templomi esküvőt akartunk Zaynnel mindenképpen, annak szomszédjában pedig van egy étterem, aminek emeleti részén elkészülhettünk, a kertjében pedig megtarthatjuk a lagzit.
  A zene elindul, ahogy mi is apuval. Sok a vendég, így utólag nem is értem miért engedtem Zaynnek, hogy a fél rokonságomat meghívja. Persze, az ő családjából is jöttek bőven. Eleanor kezében En néz ránk kék szemeivel, amiket kétségkívül tőlem örökölt. Sora előttem sétál szórakozottan és határozottan, már most megmutatkozik, mennyire hasonlít rám. Szeret a központban lenni, élvezi, ha sok ember veszi körül. Apu mellettem sétál, büszkén. Látom a nagyit is, aki bár szintén haragszik rám, mint a legtöbb rokonom, mégis eljött az esküvőre és büszke mosollyal ül. Louis biztatóan bólintott, ahogyan Liam is. Sophia a szokásos határozottsággal nézett rám, mint mindig most is a világért sem mutatta volna, hogy örül nekünk. Niall Mesi fülébe súgott valamit, mire ő elpirulva hajtja fejét Niall vállába és onnan néz rám. Harry és Peter már Zayn mellett álltak és vártak. Rea és Nath az én oldalamon voltak és engem vártak. Majd Zaynre néztem. Barna szemei elégedetten nézett rám, arcán hatalmas mosoly ült. Mikor elé értünk apu puszit nyomott homlokomra majd átadott Zaynnek. A pap pedig elkezdte azt, amit ilyenkor mindig. Nehéz a szavakra koncentrálni, amikor csak jövendőbelim ajkaira vágyom.
- Nina Weyble kitartasz Zayn Malik mellett jóban, rosszban, gazdaságban, szegénységben, egészségben, betegségben, míg a halál el nem választ? - tette fel a kérdést ezúttal nekem a pap. Mély levegőt vettem és mosolyogva néztem szét. Harry és Rea a két tanú mosolyogva nézett rám vissza. Sora még vidámabb tekintettel várta a válaszom, hiszen ő mindig is ezt akarta. Apura néztem, aki csak egy halvány mosollyal arcán, biccentett biztatva, hogy mondjam ki. Majd Zayn barna szemeibe néztem. Játékosan húzta fel szemöldökét és várta az egyértelmű válaszom. Vissza néztem a papra. Már nyitottam a számat, hogy kimondjam, de akkor kinyitottam a szemem eltűnt minden. Eltűnt Sora és En, eltűnt Zayn, eltűnt az esküvő, a vendégek minden. Csak maradtam én és a valóság. Ez pedig csak egy gyönyörű elszárnyaló álom volt.

8 megjegyzés:

  1. En lefagytam. Sajnalom, de nem tudok erre mit irni annyira hirtelen ert. Ugy erzem, mintha megkene valnom valakiktol akiket szeretek. Ez... komolyan nincs ra szo, a szivem csak ugy dobogott es nem ertettem semmit. De leginkabb Sora-t fogom hianyolni.
    Most esett le, hogy az egesz elso evad is alom volt es minden es bimm bamm bumm...
    Nagyon kivancsi vagyok, hogy mit hozol ki a 3. Evadbol. Mar alig varom mert ebbe a helyzetbe nem fogok beletorodni!!

    All the f*cking love.xx
    EsmeeH.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Orulok, hogy tetszett!:) mar ha tetszett:D
      Mondtam hogy inkabb elbujok mert majd kiakarsz nyirni.
      Sok ember mas lesz, sok emlek el is tunik. sokan nem is leteznek mar majd egyszoval mindenas lesz a 3.evadban. Annyi fix, hogy Sisi King még létezik, ahogyan az egész titok is. Hogy mennyi igaz az 1. Es 2.evadban azaz 7ev tortenesek alatt meg nem tudni, majd a 3.evadba megtudjatok;)
      Remelem tetszeni fog az az evad.:*

      Sok pussz, nem sokara jelentkezem a kovi resszel ❤
      NiSzixx

      Törlés
  2. Áááááááá most csak szivasztsz???/ meg is hogy lehet itt abba hagyni??? Ez kegyetlenseg !!! Am nagyon de nagyon jo resz lett !! ❤❤sok sok klyen jo tortenetet kell meg irjal !!! ;) puszi ❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett! :3 :)
      Ez még nem a vég. ;) Talán inkább egy újabb kezdetnek mondanám;)
      Nem sokára jövök a 3.évad első részével. Addig is: Pussz <3
      NiSzixx

      Törlés
  3. Ez nem lehet alom!
    Ennyit nem álmodhat az ember!
    Nem!
    És nem!
    Ezt nem teheted erre nincs jogod. :( Davina, meg nem született baba ami kislány volt a fejemben, Sora és Enriqeu :'( Ők mind valósak voltak!
    És ami Californiába történt az is valóságos volt! A soksok csók amit Zayn-el váltott mind valós volt.
    EZ NEM EGY ÁLOM!
    Hiaba irod ezeket a csacskasagokat ez nem lehet alom!
    Kora reggel fogok meghalni szivinfartusba miattad :(

    EZ NEM ALOM!
    Amikor Eleanorral talalkozott akkor Zayn rakacsintott. Vagy az is alom lenne? A francokat!

    Nem teheted meg ezt! Felfogak jelenteni, ha Mesi feljelenthetem engem akkor en is teged! De halal buntetesed lesz :P

    MINEL HAMARABB HARMADIK EVADOT SORAVAL ES EN-EL! *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig ez álom drágám:P :D
      Amúgy..Honnan veszed, hogy Davi nem lesz benne? ;) :D
      Nem kapsz hosszú válasz-komit mert még a végén túl sok infót adnék:PP

      Hétvégén jövök a kövi résszel. ;)
      Pussz <3
      NiSzixx

      Törlés
  4. Én totál meglepődtem!
    Egyszerűen nem jutok szóhoz.
    Már többször hozzá kezdtem hogy írjak kommentet, de nem megy annyira.
    Hát nagyon kiváncsi vagyok mit fogsz kihozni a 3.évadból. Bár be vallom szerintem ez így sokkal izgalmasabb és találóbb mintha minden happy lenne.
    Őszintén szólva én ezt a részt már unva olvastam mert már nem történt semmi és annyira happy volt minden hogy én azt nem szeretem, de most ezzel az utolsó pár sorral nagyon felkeltetted az érdeklődésem!
    Nagyon siess!
    <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett! :3 :)
      Őszintén bevallom: Nem szereted olyat olvasni én sem, hogy minden happy, és még csak írni sem tudok ilyet. De kellettek a nyugodt pillanatok, hogy a végén nagy durranás legyen.Azt hiszem sikerült elérni amit akartam:D
      A 3.évadba mindent, amit tudok megpróbálom eseménydúsan írni ;)
      Igyekszem a kövi résszel.
      Pussz <3
      NiSzixx

      Törlés