III.évad 2.rész - Keserű napfény

Hey Peoples! 

Meg is hoztam a kövi részt. Remélem mindenkinek tetszik, ne felejtsetek el nyomot hagyni magatok után! ;) 

Pussz 

A rész zenéje:

Rixton - Hotel Ceiling

https://www.youtube.com/watch?v=hLS2ZTMayyI

NiSzi xx

- Mit keresel itt? - nézek rá csodálkozva. Barna szemeivel alaposan végig mér, mielőtt válaszolna.

- Ott hagytad a sálad - mutatja fel a krémszínű sálamat. Nem úgy néz ki, mint aki teljesen itt lenne a földön, mintha egészen máson gondolkozna.

- Holnap találkoztunk volna amúgy is Zayn - sóhajtok fejemet rázva, utalva arra, amit Eleanor SMS-ben megírt. A fiúk is jönnek velünk Californiába, pár koncertjük miatt. Nem reagál, semmit csak vállat von. - Köszönöm! - veszem el tőle a sálat. Elmosolyodik halványan és biccent egyet.

- Van kedved bejönni? - mutatok magam mögé. - Davi már alszik, Chris a szüleinél - vonok vállat.

- Rendben - bólint halványan mosolyogva és belép az ajtón. Becsukom mögötte, majd a nappaliba megyünk.

- Szóval, miért jöttél igazából? A sál elég rossz ürügy. - mosolyom szélesebb lesz, ahogy Zayn mondandóm miatt zavartan harap alsó ajkába és süti le szemeit.

- Beszélgetni szerettem volna, jó társaság vagy - von vállat, szemeimbe nézve.

- Beszélgetni, hmm - kuncogok rajta. Mosolyogva vonja fel szemöldökét, de csak megrázom a fejem. Még sem mondhattam azt, hogy eszembe jutott egy hasonló eset. Pedig így volt. Eszembe jutott, hogy még a turné alatt Zayn egyszer már bekopogott hozzám ezzel az indokkal. Akkor éjjel az ő karjai között aludtam el.

- És miről akartál beszélgetni? - térek vissza a valóságba, mielőtt még elvesztem volna gondolataim részleteiben.

- Megismerni jobban téged - kissé közelebb húzódik, nem is venném észre, ha ezzel a mozdulattal nem érne térde az enyémhez. Féloldalasan ülünk mind ketten a kanapén, egymással szembe.

- Mit akarsz tudni? Kérdezz bátran és válaszolok - mosolygok rá. Zayn huncutul elmosolyodik és nyitja száját első kérdésére.

- Vigyázzatok magatokra! - súgja Chris ajkaimba. Velem szembe áll, kezei derekamon pihennek.

- Te is! - puszilom meg a száját. - Hívj, ha megérkeztél! - nézek rá kissé aggódva. Mindig féltem, amikor utazik, bármi történhet akkor. Chris halványan mosolyogva bólint és húz magához egy hosszú csókra. Davihoz megy, aki a tévé előtt a mesébe merül bele, de apja jelenlétére elszakítja a figyelmét kedvenc meséjéről. Chris mosolyogva öleli magához lányát, és váltanak pár szót. Elgondolkozok, és csak azt veszem észre, hogy a Zaynnel átbeszélt este játszódik le az agyamban. Ahogy ajkain többször elidőzött tekintetem, mikor valamiről annyira belemerülve beszélt. Barna szemei, amikbe élvezettel néztem bele, amikor rajtam volt a sor, hogy beszéljek. Festett szőke haja, aminek tövébe látszik eredeti haja, ahogyan beletúr, ha elgondolkozik valamin. Fekete bőrdzsekije, amit rám adott, amikor a teraszra mentünk. Keze, ahogy az enyémmel játszadozott a terasz korlátjának szorítva.

A hideg rázott, ahogy eszembe jutott, hogy majd nem megcsókolt. De jó értelembe rázott a hideg. Annyira közel voltak ajkai, mégis végül mosolyogva húzódott el és nevetve húzott be a meleg lakásba, arra hivatkozva, hogy megfogok fázni.

- Ní - szólít Chris, mire felé kapom tekintetem. - Majd hívlak - mosolyog, mire bólintok és végig nézem, ahogy bőröndjével kezében távozik. Sóhajtva rázom meg a fejem. Nem gondolhatok folyton rá. Nem gondolhatok arra, hogy bár érezném végre valahára édes ajkait az enyéimen. Órákkal később jött értünk Eleanor, addig volt időm becsomagolni.

- Sziasztok, csajok! - köszön mosolyogva El. Davi kuncogva int neki, és én is mosolyogva intek egyet. Hátul bekötöm Davit, majd beülök előre El mellé.

- Szóval, Chris elment - pillant felém egy pillanatra El. - Mi pedig Californiába, ahol talán nem csak mi lányok leszünk.

- Hogy érted? - nézek rá kérdőn.

- Talán Perrie is jön - harap alsó ajkába, ahogy ezt elhadarja.

- Nem zavar El. Miért zavarna? - nevetek halkan és bármilyen meglepő, de komolyan gondolom, amit mondtam.

- Azt hittem tetszik neked Zayn.

- Ezt nem mondtam, hogy nem - nevetek halkan. Mosolyogva forgatja szemeit és inkább a vezetésre koncentrál.

- Megérkeztünk - szólal meg pár perc múlva, amikor a reptérre értünk. - A többiek már itt vannak.

- Oké - bólintok és kiszállok, majd Davit is kiveszem. Bőröndömért nyúlnék, de azt már más kivette. Hálásan mosolygok Zayn felé, aki csak viszonozva mosolyomat bólint.

- Davi, kicsi szerelmem - veszi ki kezemből Harry rögtön, ahogy mellénk áll. Nevetve nézem őket, Davi máris Harry nyakába csimpaszkodik, míg a göndör egy nyalókát ad neki.

- Hello, édes - karolja át vállamat Niall, nagy mosollyal arcán.

- Továbbra sem vagyok szingli Niall - kuncogok, ahogy ledobom magamról karját.

- Én tudok várni - kacsint, amitől csak jobban nevetek. A többiek már felszálltak a magángépre, Zayn és én maradtunk utoljára.

- A dzsekimet egyszer visszakérem. De majd, csak ha a te illatodat érzem rajta - súgja fülembe, míg kezei derekamon pihennek. Zayn bőrdzsekije rajtam van, hosszú ujjit feltűrtem.

- Majd vissza adom, ha úgy tartja kedvem - felelek mosolyogva, ahogy lehámozom kezeit magamról és felsietek a többiekhez.

- Mrs. Carter - mutat Eleanor a mellette lévő üres ülésre.

- Nem vagyok Mrs.Carter - forgatom szemeimet. - És nem is leszek soha.

- Soha, ne mond, hogy soha, baby - sétál fel a gépre Mesi.

- Te is idetaláltál? - kérdi El, mire Mesi csak szemeit forgatja.

- Ha nem tévedek Mesi Peyton a hölgy - nyújtja kezét Niall, majd mikor Mesi is kezet nyújt a szőkeség egy puszit ad rá. Elpirulva néz továbbra is a szőkeség szemeibe. Mindenki megismerkedett az újabb emberrel, majd helyet foglaltunk és felszállt a gépünk.

- Szóval Nina Carter, mi? - vonogatja szemöldökét a velem szembe ülő Zayn.

- Nem vagyok Carter - forgatom szemeimet, mosolyogva. Davi Zayn mellé ült, így az ő figyelmét lekötötte a szőke picur.

- Ne is tagadd - bök oldalba Mesi.

- Mit? - nézek rá értetlenül.

- Tetszik neked ez a látvány. Zayn és Davi, hogy ilyen jól megvannak. Ez minden vágyad, hogy így legyetek, csak ti hárman.

- Te őrült vagy - nevetek zavartan. Persze, hogy tetszik, sőt egyenesen imádom ennek a gondolatát, de Christ szeretem. Mesi mosolyogva vállat vont és elment a mosdóba.

Az út többi részében nem nagyon beszéltem senkivel, csak néhányszor Liammel, vagy Eleanorral. Kicsit a gondolataimba akartam lenni. Persze ezt a többiek nem hagyták, ahogy leszálltunk a gépről. Egy taxit keresve álltunk a repülőtér előtt, amikor egy lány leesett állal állt meg előttem. Hosszú szőke haja egyenesen omlott a hátára, fekete topp volt rajta és egy tipikus táncos nadrág.

- Úristen, te vagy az? Te jó ég, el sem hiszem! - szólal meg csillogó szemekkel. Mosolyogva nézek rá. - Kérhetek egy autogramot és egy képet? - lép egyet közelebb félénken.

- Persze - mosolygok rá, majd elveszem tőle a tollat és a papírt.

- Esetleg - kezdi félénken. - Davi is rajta lehet a képen?

- Persze, miért is ne - kuncogok majd miután megcsináltuk a képet a lány a nyakamba borult. Észre sem véve a fiúkat sietett tovább boldogan.

- Hogy lehet, hogy tőled hamarabb kérnek autogramot, mint tőlünk? - ráncolja a homlokát Louis.

- Táncos vagyok, rémlik? - vonom fel a szemöldököm.

- És?

- Tudatlan - forgatom szemeim. - A lány öltözékét nézd, és ahogyan megy.

- Süt róla, hogy ő is táncol - bólogat hevesen Mesi, ahogyan a lány után néz.

- Te honnan tudod ezt? - értetlenkedik Harry is már.

- Mesi a koreográfusom. - tájékoztatom őket mosolyogva.

- Együtt dolgozunk, te is az vagy. - forgatja szemeit, mire én csak leintem. A táncok többségét ő találja ki, nem én.

- Lényeg a lényeg, hogy mind ketten táncolunk - mondom végül.

- Már értem a szexi alakot - nyalja meg ajkait Harry, végig nézve mindkettőnkön. A kezében lévő Davi homlok ráncolva üti fejen Harryt kicsi kezével.

- Ne durcizz szerelmem, ráncos leszel - bök homlokára Harry, mire Davi csak szemeit forgatja és összefonja karjait.

- Mintha csak az apját látnám - sóhajt El, ahogy Davi mozdulatát követi. Végül fogunk kettő taxit, amikkel a megbeszélt hotelhez megyünk.

- Hogy lesznek a szobák? - kérdi Liam mikor megérkezünk.

- Két lakosztályt foglaltunk, mindegyikbe négy szoba.

- Én Louval leszek egy szobába - mondja rögtön El.

- Meghódítom az én vadmacskámat szóval mindegy, csak Mesivel egy lakosztályba - húzza ki magát, Niall mosolyogva. Mesi pirulva néz Niall szemeibe, kihívóan.

- Harryvel! - szólal meg Davi nevetve, mikor Harry csikizni kezdi. Zaynnel találkozik a tekintetünk, de mind ketten csak mosolygunk, nem mondunk semmit.

- Akkor tehát meg van - szólal meg Liam, aki észrevette az összenézésünk. - Lou, El, Niall, Mesi és én az egyik lakosztályba, a többiek pedig a másikba. - mindenki bólintott, jelezve, hogy értjük és a bőröndjeinket felvittük a szobákba. Az én szobámba pakoltam a bőröndömből, amikor a szoba előtt látom szaladni Niallt a hátán pedig Mesi nevet. Mosolyogva rázom a fejemet. Chrissel sose voltunk ilyenek. Egyszerűen csak szerettük egymást és összejöttünk végül egymás mellett maradtunk. Egyszóval, nincs valami eseménydús szerelmi történetünk.

- Bejöhetek? - szól az ajtóból a már ismerős rekedtes hang. Felnézek, miközben egy felsőmet hajtom össze. Zayn az ajtófélfának dőlve, összefont karokkal néz. Kezeit zsebébe süllyeszti majd beljebb lép egy lépést.

- Ha nem adnék engedélyt, akkor is bejönnél - rázom fejemet, mire vállat von. Tehát igazam van.

- Hagyd a pakolást, gyere le a medencéhez - veszi el kezeim a ruhámtól. - A többiek is ott vannak már.

- Oké - vonok vállat, mire Zayn győztesen mosolyodik el. Fülemhez közel hajol, és úgy suttog bele.

- Bikinit vegyél fel, dögös legyél - súgja, majd kimegy.

- Zayn - szólok utána, mire ő hátra néz. - Ha dögös leszek, mit kapok cserébe?

- Megtarthatod a dzsekim. - vonja fel fél szemöldökét.

- Elégedjek meg ennyivel? - tettetek gondolkodást.

- Kénytelen leszel Baba - nevet majd kimegy. Mosollyal ajkaimon rázom fejem, majd előveszem bőröndömből a kedvenc, egyben legdögösebb bikinim. Zayn nekem fogja adni azt a dzsekit.

Hajamat felkötöm fejem tetejére, ami az enyhe hullámosságának köszönhetően jól áll. Egy lenge szoknyának kinéző felsőt felkapok, majd elkezdem keresni a medencét. Hamar megtalálom, köszönhetően, hogy sok fiatal szállt meg a hotelban, így ők is ott vannak.

- Na, végre azt hittem elvesztél - szól ki a medencéből Mesi. Válaszolni már nem tudtam, mert Harry és Niall megtámadták szegény lányt.

- Na, kapd le azt a felsőt és gyere, hadd fojtsalak a vízbe - nevet El, mire én is nevetek és teljesítem, amit kért. Direkt Zayn reakcióját néztem a szemem sarkából és láttam, hogy elértem, amit akartam. Ajkába harapva nézett végig rajtam jó alaposan, láttam, amint megakad benne a levegő. A mellette lévő Liam megböki, mire Zayn észhez tér.

- Hé, Ní - szól mosollyal ajkain. Felé fordulok kíváncsian. - Tiéd a dzseki - int zavartan nevetve, mire győztesen elmosolyodom.

- Tudtam, hogy így lesz - nevetek fel jóízűen. A medencétől kicsit távolabb kezdek el szaladni bele, majd beleugrok. Mikor felbukok a víz alól, hajamat hátra simítom és nézek ártatlanul a már csurom vizes Liamre és Zaynre. Bosszúsan néznek rám, amitől csak jobban nevetek. A két fiú összenéz, majd a vízbe jönnek ők is. Mosolyogva hátrálok a két fiú elől, majd megfordulok, és úgy fogom menekülőre. Két kar fonódik derekamra, az érintés ismerős.

- Megvagy - súgja fülembe Zayn, amitől nevetni kezdek. Ölébe kap, és úgy néz rám gonosz mosollyal. Nem sejtek jót. Igazam is lett, a következő percben eldobott így megint a vízbe csapódtam.

- Te nem vagy normális - nevettem tovább, amikor rendesen kaptam levegőt. Liam is nevetett vele együtt, majd összepacsiztak. - Ezért megfizettek - néztem rájuk, mire mind kettő elkezdett menekülni a vízből én pedig utánuk. Csurom vizesen szaladtak be én pedig utánuk. Nem zavart minket, hogy mások nem gondolnak teljesen épnek. Az egyik folyóson ketté váltak, nem is láttam, hogy melyik merre ment, de végül jobbra mentem. Liamet pillantottam meg, majd mikor sikerült utolérnem a hátára ugrottam, amitől persze elestünk, mind a ketten. A földön feküdtünk nevetve, fájlalva néhány testrészünket, és persze vizesen.

- Nem vagy normális - mondta nevetve miközben bokáját fájlalta.

- Ahogy ti se - nevetek tovább. Percekkel később is csak feküdtünk, egészen addig, amíg nevetésünk alább nem hagyott.

- Na és Zayn? - kérdi felém fordítva fejét.

- Ezt, hogy érted? - vonom össze a szemöldököm.

- Mi van köztetek? - kérdi kacéran mosolyogva.

- Semmi - nevetek fel, szememet forgatva. - Menyasszonya van, vőlegényem van. - emlékeztetem. Szemforgatása alapján, egy pillanatra sem felejtette el.

- Ez nem jelent semmit. Perrie és Zayn szereti egymást. Azt hiszem. Mostanában viszont alig találkoznak. Perrienek a turné, Zayn pedig megunta, hogy ő teperjen. - ez az információ meglepett. Ennyire borús időket járna a kapcsolatuk? - De mi van veled és a vőlegényeddel? - unottan nézek rá, ezért gyorsan kijavítja magát. - Teljesen eltekintve Zayntől. - tartja fel kezeit védekezően. - Csak érdeklődöm.

- Ugyan mi lenne - sóhajtok és felülök. ő pedig követi példám. - Neki üzleti utak, nekem pedig a tánc. Talán jobban csak akkor vagyunk együtt, ha Davi is velünk van. Már értem, amikor azt mondják, hogy csak a gyerek köt össze bennetek - rázom fejemet homlok ráncolva.

- Szükségetek van most egymásra Zaynnel - mondja halkan. Idegesen nézek rá, és hevesen rázom a fejem.

- Nem, nincs szükségünk egymásra. Perrievel majd rendbe jönnek a dolgai vagy sem, bánom is én. Én viszont tökéletesen megvagyok Chris mellett. - felelek, majd mérgesen állok fel és szinte futva megyek el onnan. Vissza a medencéhez megyek, és inkább a napozó ágyon ülök.

- Mi történt? - ül mellém Eleanor. Louis is kíváncsian fürkészi arcom, akit El ott hagyott miattam. Mosolyt erőltettem magamra és úgy válaszoltam.

- Semmi. Menj vissza Louishoz.

- Biztos? - vonja fel fél szemöldökét.

- Teljes mértékben - bólogatok. El adott fejemre egy puszit, majd visszament Louishoz, aki hosszasan megcsókolta. Jó látni, hogy El boldog. Louis mellett pedig valóban az. Davi mosolyogva ugrándozott hozzám, majd ült az ölembe. Elmosolyodtam és egyből eltűnt idegességem. Magamhoz öleltem, fejére puszit adtam.

- Anya, én is kapok olyat, ami Mesinek van? - néz rám csillogó szemekkel. Mesi mosolyogva tartja fel a lemosható tetkókat, amik közül egyet a kezére tett, mintha karkötő lenne.

- Persze, Kincsem - egyezek bele, majd Mesi odaadja az egyiket. Mire megcsináltam Davinak a két fiú is előkerült, arcukon látszott, hogy komolyan beszéltek. Mikor mind ketten rám néztek, elkaptam tekintetem és újra Davinak szenteltem minden figyelmem. Persze ő nem sokkal később a fiúk társaságát kereste. Ahogy észrevettem imád velük lenni, de hát ez rám is igaz.

- Nagyon úgy nézel ki, mint akinek innia kell - mér végig Mesi, és már fel is ránt. Maga után húz a pultig, és kér mind kettőnknek egy koktélt. Nem hagyom figyelmen kívül, hogy barátnőm nem egyszer pillantott Niall felé.

- Mi a helyzet köztetek? - bököm meg mosolyogva, de csak szemeit forgatja.

- Nem az esetem.

- Ugyan már, Mesi - nevetek. Hiszen pont, hogy az esete. Ő is elárulja magát, ahogy felnevet és elpirulva tűri füle mögé haját. - Tudtam én - mosolygok önelégülten. Nem szól, semmit csak bele iszik koktéljába.

- Irány vissza a napozó ágy - szól, fel hangosan majd megint maga után kezd húzni, ahogy visszafelé megyünk.

- Mesi, gyere - szól neki Niall, mire a lány se szó, se beszéd utána megy. Visszanéz rám, én pedig rá kacsintok.

- Miért van olyan érzésem, hogy ők összefognak jönni? - vonja össze a szemöldökét Harry.

- Mert valószínűleg így lesz - szólok mosolyogva.

- Niall hamarabb becsajozik, mint én - mondja elsőnek döbbenten, majd sóhajtva rázza meg a fejét. - Nina, leszel a barátnőm? - kérdi perverzen mosolyogva. A mellette lévő Davi mérgesen néz rá és lecsapja vízzel.

- Látod, Harry elválasztanak minket - tárom szét karjaim, hangom drámai.

- Küzdök érted Baby - kacsint rám. Eddig bírtam, elnevettem magam.

- Nincs esélyed Harold - rázom a fejemet.

- Sebaj, akkor megyek az én egyetlen, kicsi szerelmemhez. - fordul Davihoz, aki két keze közé fogja Harry arcát és eltolja magától.

- Nem kellesz neki sem Harry. Anyja, lánya - nevet Louis.

- Valamelyikük az enyém lesz - mondja drámaian, de csak fejemet rázom.

- Ha vársz rá tizenöt évet, lehet róla szó - mondom Davira mutatva. - Bár - gondolkodok látványosan.  Túl öreg lennél hozzá - rázom a fejem.

- Csak harmincöt éves, ő meg húsz. Nem olyan sok. - von vállat pimasz mosollyal.

- Álmodozz csak - intem le nevetve. Nevetésem alább hagy, amikor Zayn ül le mellém. Ránézek, ahogyan ő is rám. Vállával kicsit meglök, amit kuncogva adok vissza.

- Meghívhatom egy italra a gyönyörű hölgyet? - kérdi, mikor feláll és kissé meghajolva előttem nyújtja kezét.

- Örömmel fogadom el - csúsztatom kezem kezébe, és a pulthoz megyünk. Jégkását kaptam végül, de nem mentünk vissza a többiekhez. A pultnál ülünk és úgy beszélgettünk tovább, csak úgy, mint az éjjel tettük. Pár óra elteltével Davi ásítva jön hozzánk.

- Álmos vagy Mazsola? - veszem fel ölembe. Nekem dől, és úgy bólogat. - Felviszem - nézek Zaynre, halvány mosollyal bólint. Davit a kezembe fogom, és úgy indulok meg. A liftbe állok, várom, hogy becsukódjon az ajtó, amit aztán Zayn állít meg. Kérdőn nézek rá, de ő csak mosolyogva áll meg mellettem. Nem szólunk semmit, még akkor sem amikor Davit az ágyába teszem. Nem kéne felébreszteni, olyankor nagyon nyűgös. Adok egy puszit szőke tincsei közé majd gondosan becsukva magam után az ajtót megyek ki a szobából. Alig, hogy becsuktam két tenyeret érzek, ahogy hasamnál ölel és hátamon is a mellkasát. Mosolyogva nézem a két kezet, a tetkók alapján rögtön felismertem. Kezeimet az övéire teszem, és úgy dőlök neki. Kis idő múlva hátrálni kezd, én pedig kuncogva követem így. Végül csak egyik kezemet fogja és megpörget, akár mintha táncolnánk. A pörgés által vele szembe vagyok, kezeim csupasz mellkasán, míg az ő kezei derekamat ölelve vannak. Alacsonyságomnak köszönhetően fel kell néznem rá, de pont ezt imádom annyira.

- Rossz, amit csinálunk - súgom lehunyt szemekkel.

- Rossz? Én kifejezetten élvezem - súgja mosolygós hangon. Arcomat nyakhajlatába temetem, és úgy mosolyodom el én is.

- Helyesbítek. Nem helyes.

- Már miért ne lenne? Lefeküdtünk? Nem. Megcsókoltalak valaha? Nem. Semmilyen kapcsolatot nem teremtettünk, ami barátságnál több lenne. - mondja halkan, miközben derekamnál, hátul apró köröket ír le, ezzel csikizve.

- Nem azzal van gond, hogy mit teszünk. Inkább, amit érzünk - néz fel szemeibe.

- Amit az ember érez az nem bűn, még ha nem is érzi helyesnek - motyogja, továbbra is közel tartva magához. Olyan közel, mintha el sem akarna engedni. - Te érzel akármit is? - súgja csodálkozó hangon, mintha csak most jött volna rá, hogy mit is mondtam.

- Vágy, kíváncsiság - vonok vállat, már amennyire tudok. - Te?

- Ugyan ezek - bólogat halkan beszélve. - Vissza kéne menni - enged el, bólintok, majd elindulok ki a lakosztályból. A liftben ismét csak ketten vagyunk. Érzem tekintetét magamon, rá nézek, de akkor hirtelen elém lép. Közelebb jön, teljesen Zayn és a fal közé préselődök. Homlokát az enyémnek dönti, érzem, ahogy nehezebben veszi a levegőt. Nyaka köré kulcsolom kezeim és úgy húzom még közelebb magamhoz, már ha az létezik. Arcára adok apró puszit majd szája sarkába, végül ő kezdi nyakamat puszilgatni. Kissé megszívja az érzékeny bőrt, ami nem csak, hogy nem jó, de biztosan meg is fog látszani. Ugyan ezt teszem én is neki, és én is megjelölöm őt nyakánál. Mind ketten kerüljük a csókot, és bár nagy a kísértés, mégis ellenállunk. Egy ideig. Végül már zilálva döntjük homlokunkat a másikénak, ajkaink majd nem összeérnek. Akkor viszont a lift jelzi, hogy megérkeztünk, mi pedig rögtön szét vállunk. Kirohanok a liftből, egyedül akarok lenni egy kis ideig, amíg össze nem szedem magam. A földszinten lévő mosdóba megyek, neki dőlök a hideg csempének. Lehunyt szemekkel túrok hajamba és veszek mély levegőt többször. Mikor már rendesen veszek levegőt, a tükörbe megnézem a nyakam. Persze, hogy látszik, nagyon is. Most azt kéne mondanom, hogy az egész hiba volt, nem kellett volna. De nem tudom ezt mondani. Tökéletesnek éreztem, mintha csak ez lett volna a feladatunk, és csak azt sajnálom, hogy nem csókolt meg végül. Viszont így jobb. A lelkiismeretem egy fokkal jobb, így, hogy nem volt csók.

Pár perccel később megyek vissza a medencéhez, a többiek sincsenek már a vízben, mindenki a napozó ágyakon ül.

- Mazsola alszik? - kérdi El, mikor leülök mellé. Halvány mosollyal arcomon bólintok, majd sóhajtva nézek körül. Találkozik Zaynnel a tekintetem, de hamar elkapom onnan, viszont azt még látom, ahogy halvány mosoly szökik arcára.

- Bulizni akarok - sóhajt drámain Mesi.

- Gyerek is van velünk - tárja szét karjait El.

- Majd valamelyikőtök vigyáz rá, én bulit akarok. - Persze végül mindenki leszavazta, így nem ment senki sem bulizni.

- Holnap körülnézünk a városban - mondja Louis, amire mindenki bólint. Kis ideig még figyeltem a többiek beszélgetésére, kis idő múlva viszont elfogott az álom, szemeim egyre nehezebbeknek tűntek.